Hogyan alkossuk meg OTTHONunkat?

Nincs egyszerű helyzetben, aki ma családi házat szeretne építeni. Egyik dilemma, hogy miből építsük, és itt nem csak a pénzre, hanem az építőanyagra, technológiára is gondolunk. Úgy gondoljuk, hogy a téglát már ismerjük, tudjuk előnyeit, hátrányait, de ez merő tévedés, hisz ma már nem nagyon lehet azt a fajta és tulajdonságú téglát (megboldogult B30-as) kapni, amit évtizedekkel ezelőtt ismertünk, használtunk. Ma a falazóelem dívik, ami csak színében hasonlít a téglára, minden másban már más tulajdonságokkal rendelkezik. Lukacsosságával, porózus szerkezetével a hőszigetelő tulajdonságát növeli úgy, hogy közben a hőtartó képessége is megmarad. Az új technológiával készült falazóelemek inkább kitöltő falazatnak felelnek meg, nem annyira alkalmasak többszintes épületek létesítésére. Milyen más lehetőség adódik? Hát a köznyelvben „könnyűszerkezetes épületnek” nevezett technológia. Ez sem egy egzakt fogalom, mivel a fa és fémvázas (de még a rönk és gerendaházakat is ebbe a kategóriába szokás sorolni); a helyszínen, vagy gyárban kis- és nagypanelos variációban szerelt; csak vázszerkezet, vagy a szinte teljesen elkészült falakként gyártott építési termék is beleérthető a könnyűszerkezetes kategóriába. A felhasznált anyagok – csak a hőszigetelésre gondolunk – polisztirol, XPS, üveggyapot, kőzetgyapot, fújt farost, cellulóz, üveg, pur- és pirhab, és azok a lap anyagok, amikkel a palánkolást végzik; a gipszkartonok, amelyekből építő, páraálló, vízálló, tűzgátló, sugárzásvédő; valamint a különböző gipszrost és MGO lapok. Mindezek kombinációival, rétegrendek kialakításával, szinte számtalan típusú falszerkezet kialakítható akár egyedien is, az adot család, vagy intézmény speciális igényeit is figyelembe véve. A kérdés csupán annyi, hogy a különböző falszerkezetekből milyen technológiával, milyen lakhatásra alkalmas építmény, termék jöjjön létre. Egyre népszerűbbek a modul- és konténerházak, mobilházak, valamint az ún. „Tiny House-k”, azaz a gördülő házak. Először tegyük tisztába a technológiai variációkat.
A helyszíni szerelésű épület – amikor a vázszerkezetet a helyszínen állítják össze – legyen az fém, vagy fa, ezt burkolják valamilyen lapokkal (OSB, Gipszrost, V100 bútorlap, stb.), majd kitöltik valamilyen hőszigetelő anyaggal. Az üzemben készült falak vázszerkezete is ugyanígy készülhet fémből, vagy fából, ugyanígy burkolhatják különböző lapokkal, és tölthetik ki hőszigetelő anyagokkal. Az így készült házakat hívják készházaknak, de még nem kész házaknak. A készház kifejezést Ausztriában még szabvány is védi, jelentése: „Gyárban, időjárástól függetlenül, a falak teljes magasságban és hosszban készülnek el, és azokat egy külön járművel az előkészített alapra kiszállítják, és legalább félkész állapotra összeszerelik.” A könnyűszerkezetes és készházakat sok kritika éri, de rengeteg dicséret is, és alkalmasságukat a ma már többezer megelégedett háztulajdonos is bizonyítja.
Miért éri kritika? Mivel az egyszerűnek tűnő helyszíni szerelés miatt, sokan szakértelem nélkül igyekeztek ilyen házat felépíteni, hisz nem kell a nehéz téglát cipelni, faragni, állványra rakni, malterozni, stb., hanem néhány oszlopot felállítunk, belapoljuk és színezzük, és ugyanúgy néz ki mint a tégla ház. Hát innen ered, hogy akkor olcsóbbnak kell lenni, és mivel szakértelem nélkül készült, nem megfelelő anyagokból, az épületfizikai és épületbiológiai tulajdonságok figyelmen kívül hagyásával, párásodtak, repedtek, kihűltek, túlmelegedtek, (fészer kategóriát képviseltek, és sajnos még most is előfordulhat ilyen kivitelezés) ezért jogosan tartották komolytalan építkezésnek, és olcsónak.
A megfelelő anyagokból, megfelelő tervek, és megfelelő szakértelem birtokában épülő vázszerkezetes, szerelt technológiás épületek nem párásodnak, nincs hűlő felület, nyáron nem melegednek túl, télen nem hűlnek ki könnyen, a vékonyabb falakkal több hasznos felület alakítható ki, miközben a jó hőszigetelésnek köszönhetően kevesebb energiával fűthető, hűthető a ház. Persze ez lehet helyszíni szerelésű, lehet készház, mindkét módon lehet kiváló házat építeni, amennyiben megfelelő gyakorlattal, szakismeretekkel rendelkező cég a kivitelező.
Régebben a hagyományos technológia megrögzött hívei, egy nagy kritikát mondtak a technológia ellenérveként, hogy a falaknak nincs tömege, nincs hőtartó képessége, ezért jobb a tégla. Mivel már nem totyakazánnal vagy cserépkályhával fűtünk a lakásban, amiket este jól megraktunk, hogy még reggel is elég meleg legyen, valamint a falak is tartsák a meleget, hanem valamilyen folyamatos fűtéssel. Időközben az energiahatékonyság növelése előtérbe került, az előírások is szigorodtak, így a falazó elem is egyre könnyebb lett, hogy jobb legyen a hőszigetelő, és hőtartó képessége, értéke. Ezért az Magyar Építész Kamara kiadott egy javaslatot, hogy mivel könnyebb lett a „tégla” mint a könnyűszerkezetes fal, ezért javasolja, hogy a könnyűszerkezetes kifejezés helyett használjuk inkább a szerelt technológia kifejezést. A környezettudatosság is egyre jobban előtérbe került, ezért az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségén belül működő Könnyűszerkezet-építő Szakmai Tagozat nevét, Környezettudatos és Szerelt technológiás Szakmai Tagozatra cseréltük. A mozaik szó nevünk továbbra is megmaradt a MAKÉSZ. Tagjai azok a cégek lehetnek, akiknek az építési terméke, termékei minősítettek, mai kifejezéssel élve „értékeltek”, a Nemzeti Műszaki Értékeléssel (NMÉ korábban ÉME) vagy Európai Műszaki Értékeléssel (ETA-val) rendelkeznek, és azt megfelelően alkalmazzák. Sajnos 11 évvel az építési termék rendelet módosítása után, még most is ÉMI-t, engedélyt keresnek, még a hatóságok is. Igen korábban az ÉME azaz Építési Műszaki Engedély a bevizsgált terméket engedélyezte építményekbe való beépítésre. Az NMÉ azaz Nemzeti Műszaki Értékelés 2013 óta a termék, például a könnyűszerkezetes fal tulajdonságait értékeli, de nem engedélyez. Az építésznek kell eldönteni, hogy az értékelés alapján betervezheti a terméket építménybe való beépítésre, a követelményeket tudja-e teljesíteni.
A környezettudatossághoz hozzátartozik, hogy egyre több természetes, újratermelődő vagy életciklusuk végén könnyen lebomló, a környezetet nem terhelő anyagok kerülnek alkalmazásra. Ez nem csak a fa váz alkalmazását, hanem a fa egyéb módon történő feldolgozása által készülő, különböző keménységű és méretű fagyapot. Táblás és fújható állapotban, de ma már a kender, valamint a szalma építőanyagként történő felhasználása is egyre elterjedtebb, sőt, hőszigetelésben rendszerben alkalmazva megjelent a birkagyapjú használata is. Ugye furcsán hangzik, hogy környezetvédelmet akként hangoztatjuk, hogy ne vágj ki több fát. A fával ugyanúgy lehet gazdálkodni, mint bármely növény kultúrával, csak hosszabb a tenyész ideje, de újra termelhető, és akár többszáz éves életciklusa végén is könnyen lebomlik! Fentieken túl az is óriási érdeme, hogy 1,2 tonna CO2-ből 1m3 faanyag keletkezik, ami ennek dupláját bocsátja ki oxigénből a légtérbe! Az építési terméknek a fenntartható erdőgazdálkodásból származó fát szabad felhasználni. Sok környezetvédő a fűrészt is betiltaná, hogy nehogy kivágják a fákat, pedig erdészek véleménye szerint is a fűrész által nő az erdő. A nagymennyiségű túltartott erdő, már oxigént is csak minimális mennyiségben bocsát ki, így kevés karbont is köt le!
A vályog, mint lebecsült anyag ismét reneszánszát kezdi élni, hisz rendkívül jó épületbiológiai tulajdonságain kívül az épületfizikai tulajdonságai is kiválóak. Kevésbé tudtuk, hogy antiallergén hatású, a levegőből 16 féle káros anyagot tud lekötni, kiváló a lakáson belül a páratartalom szabályozó képessége, sőt hőtartása is számottevő. Természetesen nem a lábbal taposott vert vályogról van szó, hanem a vályog ma már a gipszkartonhoz hasonló felhasználásáról, például vályogrost lapként, vagy nemes vakolatként a lakáson belül. Azért a szempontok között el ne feledkezzünk arról sem, hogy ma már csak közel 0 energiaigényű épület lenne építhető a vonatkozó szabályoknak megfelelve. Egyébként a szerelt technológiás házakkal lehet a legkönnyebben ezt az értéket elérni. Európában ma már vannak olyan készház gyártó cégek, akik csak Plusz Energiás házakat gyártanak, azaz több energiát termelnek, mint amit igényelnek, és energiatárolásuk nem csak melegvíztárolóval, hanem korszerű akkumulátorral történik! A modul házaknál, a Tiny Housek-nál szintén hasonló technológiát alkalmaznak. Ezeknél az épületeknél figyelembe kell venni, hogy áttelepíthetők, a Tiny House-k kereken könnyen odébb vontathatók, tehát sziget üzemmódban, külső csatlakozás nélkül kell tudniuk üzemelni.
Az otthonteremtés legfontosabb szempontja nem a technológia, sem pedig az építőanyag kiválasztása. Az élettér, a helyiségek kialakítása, miből mekkorára van szükségünk, mi az optimális méret, távolság, hőmérséklet. Mit hogyan fogunk használni, hol mennyire leszünk hangosak, vagy hol zavar a másik családtag zajongása. Meg kell tervezni szokásaink, kényelmi szempontjaink alapján a helyiségek elrendezését, a közlekedést, hogy honnan süssön a nap, stb. Típusterv választása esetén nagy esély van arra, hogy valamiből több vagy kevesebb van, nagyobb vagy kisebb, mint amit mi szeretünk, vagy nem lehet megfelelően tájolni. Szempontként kell meghatározni az energianyerés, az energialeadás módját, a szellőztetést, árnyékolást, tárolást, stb. Ugye így végiggondolva nem is olyan egyszerű egy családi ház megtervezése, hogy abban tényleg úgy érezzük magunkat, ahogy arra vágytunk. Mi a legegyszerűbb technológia, mekkora felületre van szükségünk? A jelenlegi lakófelületünkön mérjük meg azokat a minimális felületeket, ahol rendszeresen mozgunk, használjuk. A tárgyak közül melyek azok, amik mindennapi használatban vannak. A tárolófelületek, a mindennapi használati tárgyainkkal mennyire vannak kihasználva? Milyen olyan felületek, terek vannak ahová el lehetne rejteni dolgainkat? Az ilyen megközelítésből kideríthető a mi életvitelünkhöz, mekkora felületre van szükségünk. A modul házak és Tiny House-k esetében tovább kell minimalizálni helyigényünket. Ezek esetében a fő szempont, ha a jelenlegi lakóhelyünkön a település zaja, forgalma, a szomszédok, a zsúfoltság zavar, és szabadságra, nyugalomra vágyunk, elvonulni a világtól, vagy egy új közösségbe, természetes környezetbe, környezettudatosabb, egészségesebb környezetben szeretnénk élni, akkor pont a túlurbanizált életünk kellékeit kell hátrahagynunk.
Mit válasszunk, milyen technológiával építsük meg a vágyainknak megfelelő otthonunkat? Ne úgy kezdjünk, hogy melyik a legolcsóbb, mert tévútra jutunk. A fentebb említett okok miatt sokan úgy gondolják, hogy a vázszerkezetes (könnyűszerkezetes) szerelt technológiás, készházaknak olcsóbbaknak kell lenni. Ez azért így egyenesen nem igaz. Ugyanis a házak árában, a fal szerkezetének ára mindössze 10-15%-ot képvisel, a többi az alapozás, a tető, a villanyszerelés, a külső és belső nyílásszárók, a fűtés, szellőztetés, a hideg és meleg burkolatok, a szaniterek, stb. Akkor mi az előny? Vékonyabb falakkal, jobb hőszigeteléssel, jóval kisebb rezsivel kell számolni, ráadásul, ugyanolyan külső befoglaló méret esetén, nagyobb nettó felületet kapunk, és a felhasznált anyagokkal még a környezetet és a klímát is védjük. Élettartamát tekintve többszáz évig is stabil épület marad, a vázszerkezet miatt, sokkal stabilabb a földrengésekkel szemben, nem keletkezhet hőhíd, egészségesebb a belső klíma, mivel gyári ipari termék, pontosabban kalkulálható az építési költsége. A modul házaknál, Tiny Housek-nál a gyárban készül kulcsrakészen a “lakóházunk” amit azonnal birtokba vehetünk, azaz be is költözhetünk.
Végül is akkor mennyi választási lehetőségünk marad? Még így is rengeteg, mivel egyrészt dönthetünk fém vagy fa váz mellett, különböző hőszigetelő és burkoló anyagokkal. Környezetvédelmi szempontok előtérbe helyezése estén a fa váz mellett dönthetünk, mint ahogy Európa más részein döntő többségében ezt választják. Ezen túl is még számos variáció van a fal szerkezetének kiválasztásánál. Milyen vastag legyen, 14-16-20cm, milyen lapanyaggal legyen borítva (palánkolva) gipszrost, gipszkarton, osb, magnézium oxid, aqua panel, vályogrost, ezek egy rétegben, két rétegben, szerelőhézaggal vagy anélkül, milyen belső szigeteléssel, egyneművel, vagy kombinálva, üveggyapot, fagyapot, kőzetgyapot, cellulóz, kender, vagy talán szalma, (hamarosan akár táblásított birkagyapjúval?) és a külső lap, szintén osb, gipszrost lap, bútorlap, kemény fagyapot, amik a merevséget, szaknyelven a tárcsa merevséget biztosítja. Mennyivel több variációs lehetőség, ezek különböző kombinációja ad lehetőséget, hogy igényeinknek, lehetőségeinknek, és természetesen a követelményeknek megfelelő falszerkezetet válasszunk! Azért van még miről dönteni, amik a működést, a működtetést, és annak költségeit a falak hőszigetelése mellett nagyon meghatározzák. Elsőként milyen és mekkora külső nyílászárók, műanyag vagy fa, esetleg színezett vagy alumínium, nem is beszélve a most legesztétikusabbnak, de árában a prémium kategóriát képviselő fa-alumínium kombinációval készülő nyílászáró legyen? Nyitásában toló, nyíló, bukó, vagy kombinálva, hogyan árnyékoljunk, redőnnyel, zsaluzziával, textil árnyékolóval, stb. A berendezési tárgyak, szaniterek kiválasztása előtt még döntenünk kell, hogy milyen fűtésünk legyen. Ma a legkomfortosabb és energiafelhasználásban is a legkedvezőbb a felületfűtés, felülethűtés, hisz alacsony hőfokon történik, így kevés energia szükséges hozzá, amit hőszivattyúval állíthatunk elő, amit napelemmel működtethetünk díjmentesen. Most jön a fekete leves, mert megnézzük a költségvetést és (kivéve ha a vázlatok elkészítése után készíttetünk egy költségbecslést akkor tisztába leszünk a nagyságrenddel) kiderül elszálltunk a költségekkel, és át kell bogarászni, hol és mennyit lehet spórolni, hogy a használhatóság azért ne csorbuljon!
Még egy szempont lehet, hogy a favázas szerelt technológián belül helyszíni szerelésű, vagy egy egyszerűbb, manufakturális módszerrel, de évente néhány házat gyártó, vagy CNC vezérlésű, már akár robotot is használó, évente nagymennyiségű készházat gyártó céget válasszunk? Azt, aki igényeinknek megfelelő kiszolgálást tudja az előkészítés folyamán nyújtani, akinek termékei, referenciái is szimpatikusak, akiknek elhisszük, hogy a lehetőségeinknek legmegfelelőbb, környezetbarát, energiahatékony házat fogják tudni megépíteni!
Vannak-e méretkorlátok? 2020. januárjától már Magyarországon is lehet külön engedély nélkül, megfelelő minősítéssel 4 szintes szerelt technológiás készházat építeni, és lehet lakni 50 nm alatti mini házban is, ami akár folyamatosan költöztethető. Javaslatunk, hogy az igények és rendelkezésre álló büdzsé, valamint a technológiák, a felhasznált anyagok optimalizásásával alakítsuk ki a megfelelő OTTHONUNKAT!
20 évvel ezelőtt a családi házak között 3,5% volt könnyűszerkezetes épület, ma már ez az arány az összes, szerelt technológiával épült vázszerkezetes házat figyelembe véve 15% körül van. Azért csak ennyi, mert 2015 után olyan hirtelen nőtt meg az igény az ilyen házak iránt, hogy nem bírtuk kapacitással! 2019-től kezdtek tért nyerni a modul és konténer házak, valamint megjelent a Tiny House, amelynek már kettő gyártója is van Magyarországon.
Melyik a mi házunk? “Ahol a környezet, a formák, illatok, hangok és színek harmonizálnak egymással, ahol a kellemes környezetben jól érezzük magunkat, az a mi házunk, az a mi OTTHONUNK!”

Kárpáti József
Bee-Home nagykövete
ÉVOSZ-MAKÉSZ Szakmai Tagozat
Környezettudatos építés tanácsadója
Készház Menedzser kft. Üv.
www.evosz-makesz.hu
tel.: +36 30 206 3360